I. Általános rendelkezések
II. Közfeladat megnevezése [jogszabályhelye]
III. Nyilvánosság
IV. Az Egyesület céljai és feladatai
V. Az Egyesület tagsága
VI. Az Egyesület szervezeti felépítése és működése
VII. Az Egyesület döntései
VIII. Az Egyesület gazdálkodása
IX. Az Egyesület megszűnése
X. Záró rendelkezések


Alapszabályzat



IFJÚSÁGI
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓK
ORSZÁGOS
EGYESÜLETE



"IFELORE" EGYESÜLET




Budapest, 2014. február 15.


Az 1995. szeptember 30-án Budapesten tartott alakulógyűlésről készült jegyzőkönyv 1. számú mellékletében megnevezett alapító tagok az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezése alapján egyesületet alapítottak, amelyet a Fővárosi Bíróság 9. Pk. 61407/95. sz. alatt 1995. november 28-án nyilvántartásba vett. Az egyesület 1998. május 3-án tartott taggyűlése, az 1999. május 1-én, 2000. december 27-én és 2001. április 4-én tartott küldöttgyűlése az Alapszabályzatot az alábbiak szerint módosította a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései és a Fővárosi Bíróság végzése alapján.
Az "IFELORE"-egyesület küldöttgyűlésén, 2014. február 15-én, az Alapszabályzat módosítása megtörtént a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (továbbiakban: Civil tv.), ill. a 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló törvények alapján.


I. Általános rendelkezések

1. Az egyesület neve: Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesülete.
Az egyesület rövidített elnevezése: "IFELORE"-egyesület vagy IFELORE (a továbbiakban: Egyesület).

2. Az Egyesület székhelye: 1105 Budapest, Előd utca 1.

3. Az Egyesület önkormányzati elven működő országos szakmai, ifjúsági, közhasznú szervezet.

4. Az Egyesület ismertetőjele, jelvénye: fehér alapon, kör alakú mezőben nyugvó három, egymást metsző kék hasáb, függőleges hasábján felülről lefele fehér "IFELORE"-felirat (bejegyezve: Magyar Szabadalmi Hivatal M.9804908, 1998. XI. 27.).


II. Közfeladat megnevezése [jogszabályhelye]

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény értelmében az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket (1, 3 közvetlenül; 2, 4, 5 közvetve) végzi:
1. Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, a betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások [1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1)-(2)];
2. Általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi oktatás, kollégiumi ellátás; köznevelési és hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás; felnőttoktatás; alapfokú művészetoktatás; fejlesztő nevelés, fejlesztőnevelés-oktatás; pedagógiai szakszolgálati feladat a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók óvodai nevelésére és iskolai nevelésére-oktatására; azoknak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyerekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt; gyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás; pedagógiai-szakmai szolgáltatás [2011. évi CXC. tv. a köznevelésről 2. § (3)];
3. Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése, sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása [2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e)];
4. Kerületi sport és szabadidősport támogatása; ifjúsági ügyek [2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 17.]; és
5. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében [1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 17. § (1)].



III. Nyilvánosság

1. Az Egyesület működése és gazdálkodása nyilvános. Szolgáltatásairól, azok igénybevételének lehetőségeiről és módjáról az IFELORE hírlevélben és szórólapokon rendszeres tájékoztatást ad; az egyesület székhelyén kifüggesztett információs lapokon, rendezvényeiken, illetve az egyesület honlapján (www.ifelore.hu) rendszeresen közzéteszi beszámolóit - különös figyelemmel a Civil tv. 28. § (4) szabályozott éves beszámolóra és közhasznúsági jelentésre -. A Civil tv. 30. § szerint a közhasznúsági jelentést és a közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatalnál minden évben letétbe helyezi.
2. A közhasznú tevékenységgel kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, és saját költségére másolatokat készíthet. Az iratokba való betekintést a vezetőség tagjainál lehet kezdeményezni az egyesület székhelyén, az egyesület honlapján (www.ifelore.hu) található elérhetőségeinken való egyeztetés után.
3. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül is bárki részesülhet.


IV. Az Egyesület céljai és feladatai

1. Fő célkitűzései:

a. A korszerű elsősegélynyújtás minél szélesebb körű oktatása és gyakoroltatása az egységes országos elv alapján.

b. Az országosan működő aktív ifjúsági elsősegélynyújtó csoportok közötti kapcsolattartás valamint érdekképviselet, érdekvédelem az országban működő elsősegélynyújtó csoportok részére.

c. Élet- és ifjúságvédelem.


2. Feladatai:
a. Szakmai összejöveteleket rendez, tanfolyamokat szervez, ifjúsági klubokat alakít ki;

b. Elősegíti a tapasztalatok és információk kölcsönös cseréjét;

c. Élet- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el (mozgóőrség, felvilágosítás, megelőzés);

d. Szabadidős programok szervezése és lebonyolítása;

e. Országos érdekképviseleti és érdekvédelmi területeken feladatokat lát el;

f. Közvetett és közvetlen módon részt vállal általános iskolai, gimnáziumi középiskolai, szakiskolai oktatásban, bemutatók szervezésében;

g. Sport- és szabadidős rendezvények egészségügyi biztosítását elősegíti;

h. Az egészséges életmód népszerűsítésére programokat szervez.




V. Az Egyesület tagsága

Az egyesületnek rendes tagjai (továbbiakban tag), pártoló tagjai és tiszteletbeli tagjai vannak. A tagfelvétel kérdésében a helyi szervezet vezetősége dönt.

1. Az Egyesület tagja: az a természetes személy, aki elfogadja az Egyesület alapszabályzatát, a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja belépési szándékát és befizeti a tagdíjat, valamint gyakorolja jogait és kötelezettségeit. A tagnyilvántartást az országos szervezet vezetősége végzi (országos nyilvántartás).

1.1. A tag jogai:
a. közreműködhet az Egyesület programjainak kialakításában;
b. jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
c. kezdeményezésekkel, javaslatokkal élhet;
d. a helyi szervezetbe választó és választható;
e. az országos szervezetnél küldöttként képviselheti választóit és gyakorolhatja jogait;
f. megbízás alapján képviselheti az egyesületet más szervezetekkel való együttműködésben.

1.2. A tag kötelezettségei:
a. önként vállalt feladatok teljesítése;
b. az alapszabályzatban foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítása;
c. az éves tagsági díj befizetése.

1.3 A tagság megszűnése:
a. a természetes személy elhalálozásával;
b. kilépéssel az Egyesületből, a tag írásos bejelentése alapján;
c. törléssel, a vezetőség határozata alapján, ha kétéves vagy nagyobb tagsági díjhátralékát ismételt felszólításra sem rendezi. A küldöttgyűlés méltányosságot gyakorolhat, és
d. kizárással, aki megsérti az Egyesület Alapszabályzatát. A kizárásról a vezetőség által felállított bizottság jelentése után a vezetőség dönt. A kizárt tag a küldöttgyűléshez fellebbezhet.


2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki tevékenységével, anyagi hozzájárulásával segíti és támogatja az Egyesületet. Anyagi hozzájárulását - amennyiben másként nem rendelkezik - csak az ifjúsági szervezet alaptevékenységének céljaira lehet felhasználni. Igényt tarthat az Egyesület rendezvényein való részvételre, illetve a küldöttgyűlésen hozzászólási joggal rendelkezik. A pártoló tagsági viszony egy naptári évre érvényes.

2.1. A pártoló tag jogai:
a. közreműködhet az Egyesület programjainak kialakításában;
b. jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
c. kezdeményezésekkel, javaslatokkal élhet;
d. megbízás alapján képviselheti az egyesületet más szervezetekkel való együttműködésben.

2.2. A pártoló tag kötelezettségei:
a. önként vállalt feladatok teljesítése;
b. az alapszabályzatban foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítása;
c. az éves pártoló tagsági díj befizetése.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, akit az Egyesület javára tett rendkívüli szolgálat elismeréseként a küldöttgyűlés az országos vezetőség vagy a helyi szervezet javaslata alapján megválaszt.

3.1. A tiszteletbeli tag jogai:
a. közreműködhet az Egyesület programjainak kialakításában;
b. jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
c. kezdeményezésekkel, javaslatokkal élhet;
d. megbízás alapján képviselheti az egyesületet más szervezetekkel való együttműködésben.

3.2. A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
a. önként vállalt feladatok teljesítése;
b. az alapszabályzatban foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítása;
c. mentesül az éves tagsági díj fizetése alól.

4. A jogi személyek (pártoló vagy tiszteletbeli) a jogaikat és kötelezettségeiket bejegyzett képviselőjük útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.


VI. Az Egyesület szervezeti felépítése és működése

Az Egyesület szervezeti egységei:
A - helyi szervezetek
B - országos szervezet
C - szakmai feladatellátó szervezetek


A. Helyi szervezetek

1. A helyi szervezetek lakóterületeken, illetve oktatási és nevelési intézményekben jöhetnek létre. A megalakulást előzőleg be kell jelenteni az országos szervezetnek. A megalakulásról az országos szervezetet értesíteni kell, amely a megalakult helyi szervezetet nyilvántartásba veszi. A megalakuláskor helyi vezetőt kell választani. A tagnyilvántartás vezetése és a változások nyilvántartása a helyi szervezet feladata.

2. Szervezeti gyűlés lehet alakuló, évi rendes vagy rendkívüli. A helyi szervezet évente legalább egy alkalommal összehívja tagságát, hogy alkalmat adjon az Egyesület ügyeinek megvitatására, szükség esetén megválaszthatja vezetőit. A gyűlésen a helyi szervezet minden egyéni tagja szavazati joggal veszt részt. A szavazásra jogosultak nyílt szavazással szavaznak.

2.1. A szervezeti gyűlés feladata és hatásköre:
a. a helyi szervezet megalakítása, megszüntetése
b. a helyi szervezet vezetőjének és szükséges számú vezetőségi tagjainak megválasztása
c. a küldöttgyűlésre a küldött(ek) megválasztása (minden megkezdett 20 fő tag után 1 fő küldött)
d. a szervezet éves programjának kialakítása, a végrehajtás értékelése
e. a tiszteletbeli cím adományozása
f. javaslat elismerések adományozására
g. javaslattal, jelzéssel és kezdeményezéssel élhet az országos szervezethez (vezetőséghez)
h. tagság megszüntetése, a tagok nyilvántartásból való törlése
i. rendkívüli gyűlést a tagok 30%-a, a választott vezető és az országos vezetőség kezdeményezhet.

A helyi szervezeti gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, valamint a döntés szavazati számarányát. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a döntésben résztvevőknek, a döntés által érintetteknek és az országos vezetőségnek. A jegyzőkönyvet bezárása után két független tanú aláírásával hitelesíti. Az országos vezetőség köteles a helyi szervezetek határozatait a "Határozatok könyvé"-be bevezetni.

3. A helyi vezetőség feladata és hatásköre:
a. a vezetőség szükség szerint ülésezik, beszámolási kötelezettséggel a helyi szervezeti gyűlésnek tartozik
b. előkészíti az éves programokat, amelyeket az egyesületi alapfeladatokból, kiemelt témák és helyi problémák megoldását segítő feladatokból állít össze
c. beszámol a tagságnak az éves gazdálkodásról
d. szervezi a helyi szervezet munkáját, gondoskodik az éves programok és feladatok végrehajtásáról
e. az új tagok felvétele és nyilvántartásba vétele
f. javaslatot tesz a tagnyilvántartásból való törlésre
g. javaslatot tesz a tiszteletbeli cím, illetve elismerések adományozására.

4. A helyi vezető

A helyi szervezet vezetője egyesületi tagsággal rendelkező magyar állampolgár. Beszámolási kötelezettséggel a helyi szervezet gyűlésének és az egyesület országos vezetőségének tartozik.

A helyi vezető feladata és hatásköre:
a. a helyi szervezet munkájának irányítása
b. a szervezeti gyűlés összehívása és vezetése
c. a helyi szervezet képviselete
d. minden olyan döntés és tevékenység végrehajtásának felfüggesztése, amely ellentétes az alapszabályzatban foglaltakkal


B. Az országos szervezet

I. Az Egyesület vezető szervei: a küldöttgyűlés és az országos vezetőség.

1. A küldöttgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. A küldöttek mandátuma az új küldöttek megválasztásáig érvényes. A küldöttgyűlés lehet rendes vagy rendkívüli. Az Egyesület küldöttgyűléseit évente tartja.

(2) A rendes küldöttgyűlés előkészítéséért a vezetőség a felelős. A küldöttgyűlés elnökségének elnöke az Egyesület vezetője, tagjai a küldöttgyűlés által megerősített levezető elnök és a titkár. A küldöttgyűlést a vezetőség hívja össze írásban, a napirend közlésével, legalább 6 hetes kézbesítési időközzel.

(3) A küldöttgyűléseken a szavazásra jogosultak nyílt szavazással szavaznak. Az országos vezetőség megválasztása titkos szavazással történhet, amennyiben ezt a küldöttgyűlés jelenlévő résztvevői 50% plusz egy fő szavazati aránnyal megszavazzák.

(4) A küldöttgyűlés nyílt ülésen hozza meg döntéseit. Kivétel ez alól csak abban az esetben lehet, ha az a személyiségi jogok védelme tekintetében vagy egyéb jogszabályban meghatározott esetekben feltétlenül szükséges.

(5) A küldöttgyűlés résztvevői:

a. a küldöttgyűlés nyilvános
b. a küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai: a helyi szervezeti gyűlések küldöttei, és a beszámoló elfogadásáig a vezetőség tagjai.
c. a vezetőség döntése alapján a meghívott szervezetek képviselői, illetve más meghívottak

(6) Határozatképesség:

A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak legalább 50%-a plusz egy fő jelen van. A küldöttgyűlés a határozatait a jelenlévő szavazásra jogosultak szótöbbségi szavazással hozza meg, azaz a határozathozatalhoz legalább a szavazásra jogosultak 50%-ának és plusz egy főnek az igenlő szavazata szükséges.

(7) Határozatképtelenség esetén az ismételt összehívás 7-15 napon belül lehetséges, itt a résztvevők számától függetlenül határozatképes a küldöttgyűlés, ha a fentiekről a tagokat meghívóban már előre tájékoztatták.

(8) A küldöttgyűlés feladata és hatásköre:

a. az alapszabályzat elfogadása és módosítása
b. az Egyesület vezetőjének és vezetőségi tagjainak megválasztása, visszahívása és felmentése
c. a vezetőség beszámolójának megvitatása
d. a tagdíj meghatározása
e. az éves költségvetés jóváhagyása
f. az Egyesület feloszlásának kimondása, illetve más szervezettel való összeolvadásának kimondása
g. minden olyan kérdés megvitatása, amelyet a küldöttek legalább 1/3-a küldöttgyűlésen kíván megtárgyalni
h. a közhasznúsági jelentés megvitatása

(9) Az országos vezetőség minden évi munkájáról és gazdálkodásáról közhasznúsági jelentést köteles készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a. a számviteli beszámolót
b. a költségvetési támogatás felhasználását
c. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
d. a cél szerinti juttatások kimutatását
e. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzatoktól, az egészségbiztosítási önkormányzattól és minden szervtől kapott támogatás mértékét
f. a szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét illetve összegét
g. a közhasznúságról szóló tartalmi beszámolót
A közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadása a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(10) Rendkívüli küldöttgyűlés

Rendkívüli küldöttgyűlés összehívását kezdeményezheti a vezetőség tagjainak kétharmados többségi határozata, vagy a küldöttek egyharmada írásban, meghatározott napirendi javaslattal. A kezdeményezést követő 6 héten belül a rendkívüli küldöttgyűlést össze kell hívni. A rendkívüli küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%-a plusz egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ismételt összehívás 7-15 napon belül lehetséges, itt a résztvevők számától függetlenül határozatképes a küldöttgyűlés, ha a fentiekről a tagokat meghívóban már előre tájékoztatták.

(11) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntések tartalmát, a döntés időpontját és hatályát, valamint a döntés szavazati számarányát. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a döntésben résztvevőknek és a döntés által érintetteknek. A jegyzőkönyvet bezárás után két független tanú aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv határozatait a vezetőség köteles a "Határozatok könyvé"-be bevezetni.
A közhasznú tevékenységgel kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, és saját költségére másolatokat készíthet. Az iratokba való betekintést a vezetőség tagjainál lehet kezdeményezni az egyesület székhelyén.
Az Egyesület működése és gazdálkodása nyilvános. Szolgáltatásairól, azok igénybevételeinek lehetőségeiről és módjáról az IFELORE hírlevélben és szórólapokon rendszeres tájékoztatást ad. Az egyesület székhelyén kifüggesztett információs lapok útján illetve az egyesület honlapján (www.ifelore.hu) rendszeresen közzéteszi beszámolóit - különös figyelemmel az éves beszámolóra és a közhasznúsági jelentésre -.

2. Az országos vezetőség

(1) Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az országos vezetőség.
Az országos vezetőség (továbbiakban: vezetőség) öt főből áll, akiket a küldöttgyűlés választ meg egy éves időtartamra. Az vezetőség elnöke az országos vezető.

(2) A vezetőség évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze írásban, a napirendi pontok közlésével, illetve 2 hetes kézbesítési időközzel. Az ülések nyilvánosak. A vezetőség elrendelhet zárt vezetőségi ülést is. A vezetőség ülése határozatképes, ha azon tagjainak 3/5-e jelen van. A vezetőség a határozatait a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségi szavazásával hozza meg, tehát a határozathozatalhoz a jelenlévő és szavazásra jogosult vezetőségi tagok 50%-ának és plusz egy főnek az igenlő szavazata szükséges.

(3) Az országos vezetőségi üléseken a szavazásra jogosultak nyílt szavazással szavaznak.

(4) Az országos vezetőségi ülés nyílt ülésen hozza meg a döntéseit. Kivétel ez alól csak abban az esetben lehet, ha az a személyiségi jogok védelme tekintetében vagy egyéb jogszabályban meghatározott esetekben feltétlenül szükséges.

(5) Az országos vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntések tartalmát, a döntés időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók szavazati számarányát. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a döntésben résztvevőknek és a döntés által érintetteknek. A jegyzőkönyvet bezárás után két független tanú aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv határozatait a vezetőség köteles a "Határozatok könyvé"-be bevezetni.

A közhasznú tevékenységgel kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, és saját költségére másolatokat készíthet. Az iratokba való betekintést a vezetőség tagjainál lehet kezdeményezni az egyesület székhelyén.
Az Egyesület működése és gazdálkodása nyilvános. Szolgáltatásairól, azok igénybevételeinek lehetőségeiről és módjáról az IFELORE hírlevélben és szórólapokon rendszeres tájékoztatást ad. Az egyesület székhelyén kifüggesztett információs lapok útján illetve az interneten (www.ifelore.hu) rendszeresen közzéteszi beszámolóit - különös figyelemmel az éves beszámolóra és a közhasznúsági jelentésre -.

(6) Az öt fős vezetőséget a küldöttgyűlés választja meg. Javaslatot a vezetőség tagjaira a helyi szervezeti gyűlések tesznek. A jelölő listára az egyesületi tagok közül bárki felkerülhet, akit a küldöttgyűlés 50%-a és plusz egy fő javaslattal elfogad.
A bármely okból megüresedett vezetőségi helyre a jelölő listáról a szavazatok alapján soron következő személy kerül.

(7) A vezetőség tisztviselői:
-országos vezető
-vezetőhelyettes
-szakmai vezető
-informatikai vezető
-szabadidőstevékenység-vezető

(8) A vezetőség feladata és hatásköre

a. a vezetőségi ülések és küldöttek összehívása azok napirendjének közlésével;
b. javaslatkészítés az éves költségvetésre;
c. a jóváhagyott költségvetés szerinti gazdálkodás;
d. a küldöttgyűlés által hozott határozatok végrehajtása;
e. kapcsolattartás az országban működő aktív ifjúsági elsősegélynyújtó csoportokkal;
f. kapcsolatfelvétel és információcsere más hasonló jellegű társadalmi szervezetekkel;
g. nyilvántartás vezetése a helyi szervezetekről;
h. érdekképviseleti és érdekvédelmi munka irányítása;
i. a rendkívüli küldöttgyűlés összehívása és a dokumentumok elkészítése;
j. elismerések adományozása;
k. közreműködés az alapszabályzatban meghatározott szervezeti felépítés tárgyi, személyi és gazdasági feltételeinek biztosításában;
l. a vezető tartós akadályoztatása esetén megbízza az egyik helyettes vezetőt a vezetői teendők ideiglenes ellátásával;
m. a más szervezetekkel kötendő országos szintű együttműködési megállapodások, szerződések megerősítése vagy visszautasítása;
n. döntés előtt az Egyesület feladataiban, szervezeti felépítésében lényeges változásokat jelentő kérdésekben a tagság véleményének kikérése;
o. szakfeladatok ellátásához bizottságok felállítása, illetve az erre megfelelő bizottsági tagok kiválasztása;
p. tiszteletbeli tagsági cím adományozása;
q. az alapszabályzattal ellentétes tevékenységet folytató szervezet vagy testület feloszlatása
r. az Egyesület tevékenységéről éves beszámolót és közhasznúsági jelentést készíteni.

(9) Rendkívüli vezetőségi ülést kell összehívni, ha a vezetőség legalább 2 tagja vagy a vezető azt konkrét cél megjelölésével kéri. A rendkívüli vezetőségi ülés összehívása rövidített eljárással is történhet.
Határozatképtelenség esetén a vezető a meghiúsult ülés napjától 7-15 napon belül az ülést újra összehívja. Ezen ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

II. Az Egyesület vezető tisztségviselői

1. Az országos vezető

(1) Az Egyesület munkájáért, tevékenységéért felelős - a szervezet élén álló - társadalmi vezető, aki a küldöttgyűlésnek és a vezetőségnek tartozik felelőséggel. A jelölés feltétele: egyesületi tagság, magyar állampolgárság és büntetlen előélet.

(2) Hatásköre
a. a vezetőség munkájának irányítása;
b. összehívja és vezeti a vezetőség üléseit;
c. köteles folyamatosan tájékozódni az Egyesület tevékenységéről, illetve tapasztalatairól tájékoztatni az országos vezetőséget;
d. képviseli az Egyesületet;
e. a vezetőség jóváhagyásával - kivéve a rendkívüli eseteket, amikor azonnali döntés szükséges - felfüggeszti minden olyan döntés végrehajtását, amely ellentétes az Egyesület alapszabályzatával vagy törvényellenes.
f. az alapszabályzatban meghatározott feltételek fennállása esetén összehívja a rendkívüli vezetőségi ülést vagy rendkívüli küldöttgyűlést.

(3) Az Egyesület képviseletére a vezető önállóan jogosult, a képviseleti jogosultságot közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal köteles igazolnia. Az Egyesület képviseleti jogosultságát az ügyek meghatározott körére és meghatározott időre a vezető átruházhatja.

(4) A vezető visszahívását kezdeményezheti a vezetőség vagy a küldöttek egyharmadának írásos bejelentése. Döntést ez ügyben csak a rendkívüli küldöttgyűlés hozhat.

2. Vezetőségi tagok

A küldöttgyűlés 4 vezetőségi tagot választ. Az Egyesület vezetőségi tagjai választás után a vezető egyetértésével a szakmai feladatok felügyeletét egymás közt megosztják. Az adott szakmai területről a vezetőséget évente négyszer tájékoztatják. Tevékenységükért az országos vezetőnek és küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Visszahívásukat az országos vezető, a vezetőség vagy a küldöttek egyharmada írásban kezdeményezheti.

3. A választás

Általános választásokra évente kerül sor. Rendkívüli küldöttgyűlés összehívásakor az időszak befejezése előtt is sor kerülhet a választásokra. A választás módjáról minden adott testület és szervezet maga dönt az alapszabályzat betartásával.

4. A visszahívás

A választott tisztségviselők, vezetőségi tagok és küldöttek esetén visszahívást kezdeményezhet az országos vezető, a vezetőség vagy a küldöttek egyharmada írásban. Döntésre csak az a testület vagy szervezet jogosult, aki a személyt megválasztotta.

5. Határozatképesség

Határozatképességhez a választásra, döntésre jogosultak 50%-ának és plusz egy főnek a jelenléte szükséges. Az eddigiekben nem szabályozott eseteknél a határozatképtelenség esetén minimum 4, de maximum 8 napon belül a választás megismételhető, amely a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

6. Összeférhetetlenség

(1) A Civil törvény értelmében az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat, továbbá országgyűlési képviselőt, megyei, fővárosi, önkormányzati választáson nem állít.

(2) Az Egyesület választott tisztségviselői politikai pártokban vezető tisztséget nem vállalhatnak.
Az Egyesület testületi ülései és rendezvényei nem adhatnak helyet politikai, faji, vallási, illetve ideológiai vitának, megnyilvánulásoknak, és nem lehetnek színterei pártok választási és egyéb kampányainak.

(3) Az egyesületi tag kötelessége olyan magatartás tanúsítása, amellyel az Egyesület szellemiségének megfelel, egyéni érdekét az Egyesület elé nem helyezheti, magatartásával erkölcsi kárt az IFELORE-egyesületnek nem okozhat.

(4) Az Egyesület vezető testületeinek határozataiban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b. pont), élettársa a határozat alapján:
a. Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül;
b. bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt (nem minősül előnynek az IFELORE-egyesület cél szerinti juttatási keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szervezet tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabályzatnak megfelelő cél szerinti juttatás).

(5) Nem lehet az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki:
a. az Egyesület bármely országos vagy helyi szervezete vezetőségének vezetője vagy tagja;
b. az Egyesülettel a megbízatásán kívüli tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
c. az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az IFELORE-egyesület által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabályzatnak megfelelő cél szerinti juttatás -, illetve
d. az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

(6) Közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlített ki.

(7) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles minden érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetekben is betölt.

(8) A vezető tisztségviselők írásban nyilatkozatot kötelesek tenni arról, hogy tisztségük betöltését illetően velük szemben az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a Civil törvényben meghatározott kizáró vagy korlátozó körülmények nem állnak fenn, személyük nem összeférhetetlen az adott tisztség betöltésével.

(9) A döntéshozó testület irányítása alatt működő alkalmazott, valamint munkáltatói jogkört gyakorlók beosztottja hozzátartozója sem lehet.

(10) Önkéntes segítő szervezet semmilyen indítéka nem lehet a nyereségvágy.

C. Szakmai feladatellátó szervezetek

1. A szakmai feladatellátó szervezetek speciális szakmai feladatok elvégzésére jöhetnek létre. A megalakulást előzőleg be kell jelenteni az országos szervezetnek. A megalakulásról az országos szervezetet értesíteni kell, amely a megalakult helyi szervezetet nyilvántartásba veszi. A megalakuláskor csoportvezetőt kell választani. A tagnyilvántartás vezetése és a változások nyilvántartása a szakmai feladatellátószervezet feladata.

2. Működése minden egyéb tekintetben megegyezik a helyi szervezetnél részletesen leírtakkal.



VII. Az Egyesület döntései

1. Az Egyesület alapszabályzata rendelkezik a Civil tv. 37 § (3) alapján olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szervek (küldöttgyűlés, országos vezetőség) és a helyi szervezetek minden döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Ezen kívül rendelkezik a döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról, az érintettekkel való közlésről, az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, beszámolóinak közléséről, nyilvánosságról.

2. A helyi szervezetek gyűléséről, a küldöttgyűlésről, valamint az országos vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntések tartalmát, a döntés időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók szavazati számarányát. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a döntésben résztvevőknek és a döntés által érintetteknek. A jegyzőkönyvet lezárás után két független tanú aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv határozatait a vezetőség köteles a "Határozatok könyvé"-be bevezetni.

3. A közhasznú tevékenységgel kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratokba való betekintést a vezetőség tagjainál lehet kezdeményezni az Egyesület székhelyén.

4. Az Egyesület működése és gazdálkodása nyilvános. Szolgáltatásairól, azok igénybevételének lehetőségeiről és módjáról az IFELORE hírlevélben és szórólapokon rendszeres tájékoztatást ad. Az Egyesület székhelyén kifüggesztett információs lapok, illetve az internet (www.ifelore.hu) útján rendszeresen közzéteszi beszámolóit - különös figyelemmel a Civil tv. 28. §-ban szabályozott éves beszámolóra és közhasznúsági jelentésre.


VIII. Az Egyesület gazdálkodása

1. Az egyesület tartozásaiért vagyonával felel, a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a tartozásokért saját vagyonukkal nem felelnek.

2. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
A Civil tv. 25. §-a alapján az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

3. A Civil tv. 26. §-a szerint az Egyesület részére juttatott adományokat könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

4. A Civil tv. 42. § (1) bekezdése alapján az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményeket nem oszthatja fel, azt a jelen alapszabályzatban meghatározott tevékenységre kell fordítania.
Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban.
A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
A fent említettek szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Civil tv. 42. § (2) bekezdése alapján az Egyesület a felelős személyt, támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályzatnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban részesítheti.

5. A Civil tv. 43. §.-ának rendelkezései szerint az Egyesület bármely, cél szerinti juttatását - az alapszabályzatban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

6. A Civil tv. 44. §-a értelmében az Egyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az egyesület - kivétel, ha közhasznú tagsággá alakul -:
- a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
- az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

7. Tekintettel a Civil tv 40. §-a rendelkezéseire, mivel az Egyesület éves bevétele nem haladja meg az ötvenmillió forintot, nincs szükség a vezető szervtől elkülönített felügyelő szerv létrehozására.

8. A Civil tv. 45. §-a alapján a befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a legfőbb szerv (küldöttgyűlés) fogad el.

1. A nyilvántartási szabályok

Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

2. Az Egyesület bevételei:

a. a tagdíj;
b. az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás illetve adomány;
c. a közhasznú tevékenység folytatatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d. az egyéb, cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
e. a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
f. egyéb, más jogszabályban meghatározott bevétel;
g. a vállalkozási tevékenységből származó bevétel; az Egyesület a Civil tv. 17. §-a szerint vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

3. Az Egyesület költségei:

a. közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b. az egyéb, cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); és
d. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányuló könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.


IX. Az Egyesület megszűnése:

Az Egyesület megszűnik, ha:
1. felosztását a küldöttgyűlés kimondja,
2. más egyesülettel való összeolvadását a küldöttgyűlés elhatározza,
3. az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.


X. Záró rendelkezések

1. Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba a 9.Pk.61407/1995/1. végzés alapján. A nyilvántartásba irányuló kérelmet az Egyesület képviseletére jogosult személy nyújtotta be. Az Egyesület a nyilvántartásba vételével vált jogi személlyé.

2. Az alapszabályzat által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II törvény, továbbá a társadalmi szervezetekről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

3. Amennyiben az Egyesület működéséhez jelen alapszabályzatban foglaltakon kívül a kitűzött cél elérése érdekében további részletes szabályozás szükséges, akkor azt Ügyrendi Szabályzatban kell rendezni.

4. Ezt az alapszabályzatot az Egyesület 1995. szeptember 30-án tartott alakuló gyűlése fogadta el, amit az alakuló gyűlésről készült jegyzőkönyv aláírója az első alapszabályzat aláírásával tanúsított. Az az okmány az alakuló gyűlésről készült jegyzőkönyv 2. sz. melléklete volt.

5. Az Egyesület alapszabályzatának módosítását az Egyesület 1998. május 3-án megtartott taggyűlése, 1999. május 1-én, 2000. december 27-én, valamint a 2001. április 4-én, illetve 2014. február 15-én megtartott küldöttgyűlésén fogadta el. Az alapszabályzat módosításánál előbb a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezéseit, illetve utóbb a 2011. évi Civil törvényt, illetve a 2013. évi V. törvényt a Polgári törvénykönyvről vettük figyelembe.

Budapest, 2014. február 15.

Mihályi László, képviselő sk.